*summer end... 
...és Laura élete kezdődik előröl.
  

holnap ugyanazzal a megszokott sóhajtással fogok kikecmeregni az ágyból, ezt már tudhatom.

egy epekedő pillantás a fényképek felé, a szám mosolyra húzódik, emlékzuhatag, aztán máris vissza az újszerűtlen valóságba. mintha egy álomból felébredve belecsöppentem volna egy egészen más világba, ami mégsem teljesen ismeretlen - igen, főként így tudnám jellemezni. ne várjatok tőlem sokat, nem szeretnék még búcsúzkodni, inkább kiélvezem ezt a kevéske időt, amikor még kikapcsolhatom az agyam, és átadhatom magam a nyárnak. úgyhogy nem is teszem mérvadóvá a szeptembert, inkább dübörögtetem a rekedtes zenéimet, dúdolgatok, és felidézem magamban a nyár hangulatot. 

because this summer's really deserve it*