csendes, kihűlt szoba vesz körül, minden olyan nyugodtnak tűnik jelenleg. egy apró virágmintás felsőben csücsülök, kócos konty virít a fejem búbján szorosan. nem hittem, hogy valaha kicsúszik ez a mondat a számon, de egyszerűen semmi életkedvem nincs most a nyűzsgő, pesti élethez. örülök azért, hogyne is lennék boldog, de egyszerűen rossz időpontban jött. most minden annyira erősen köt ide, a felkavart, összekuszálódott érzelmeim (amit most nem részleteznék), a Mepivel és B-vel ápolt kapcsolatom, amit egy percre sem hagynék hátra, nem hogy egy teljes hétre. boldog vagyok? nem tudom. majd a következő pesti utamon lesz időm kideríteni. az egyetlen dolog ami felvidíthat majd, az egy nagy adag Starbucks-os finomság (amivel visszafelé Mepiéket is meglepem), KFC-s ínyencségekkel megspékelve - de ezt csak úgy zárójelben.
mihelyst visszatérek, rendesen nekiállók a blogolásnak, és tömérdek bejegyzést fogok gyártani. addig is legyetek rosszak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése